Miért fontos az alvásklíma?

Az alvásklimatizáció egyre népszerűbbé válik azok körében, akik szeretnék javítani az alvásminőségüket, hiszen az alvás minősége nagy hatással van az egészségünkre és a mindennapi teljesítményünkre.

Az éjszakai alvás, csakúgy, mint a helyes táplálkozás vagy a rendszeres testmozgás, létfontosságú egészségünk és vitalitásunk szempontjából. A minőségi, és folyamatos éjszakai pihenés elengedhetetlen testünk regenerálódásához. Ha szervezetünk nem kapja meg a számára szükséges minőségi pihenést nem csak kialvatlanok és fáradékonyabbak leszünk, hanem megemelkedik a kockázata egy sor betegség kialakulásának is (pl. elhízás, magas vérnyomás, stroke, szívbetegség, depresszió, cukorbetegség).

Az alvásvizsgálatok megjelenése előtt mindössze csak annyit tudtunk az alvásról, hogy az elalvás és az ébredés közötti idő, azaz az alvás időtartama játszik kulcsfontosságú szerepet. Amíg a csecsemők egy nap alatt akár 17-18 órát is képesek alvással tölteni, addig a kisiskolások már csak 8-10 órát alszanak naponta. A felnőttek napi alvásmennyiségét a serdülőkorban rögzült minta alakítja ki.

Orvosi kutatások bizonyítják, hogy az alvással töltött idő mellett vannak egyéb fontos tényezők is. A kutatások elsőként arra mutattak rá, hogy éjszakai alvásunk mélysége nem állandó, hiszen álmunkban különféle fázisok követik egymást, amelyek szemeink mozgása, agyi tevékenységünk, izmaink ernyedtsége vagy éppen az álmok jelenléte alapján eltérnek egymástól.

NREM, REM

Egy alvásciklus 90 – 120 percig tart. A ciklusok az éjszakai alvás során négyszer, ötször is ismétlődnek. Kutatók az alvásciklusokat alkotó fázisok két fő csoportját különböztették meg: NREM és REM. Első, az úgynevezett szemmozgás nélküli, míg a második a gyors szemmozgásos fázis.

De nézzük mi történik a NREM, és a REM ciklus alatt!

NREM: csökken az anyagcsere, a belélegzett levegő mennyisége, a szívverés frekvenciája. A regenerálódáshoz szükséges – pl. növekedési – hormonok szabadulnak fel.

REM: felgyorsult szívverés és légzés jellemzi, felerősödik az agyi aktivitás a tanuláshoz, gondolkodáshoz, ez alatt dolgozza fel agyunk az éber állapotban szervezett információkat.

Idővel megállapítást nyert az is, hogy a test hőmérséklete és a különböző alvási ciklusok összefüggésben állnak egymással! Napjainkra már kijelenthető, hogy az egyes alvási szakaszokba történő be és kilépés alapvető feltétele, hogy testünknek az adott alvási fázishoz megfelelő hőmérsékletű legyen.

Testünk hőmérséklete az elalváshoz készülődve csökkenni kezd, majd a mélyalvási szakaszban elért legalacsonyabb pontról az ébredés, a napközbeni aktivitás irányába haladva újra emelkedni kezd.

Van tehát egy rendkívül összetett, intelligens belső rendszerünk, amely pontosan tudja, hogy szervezetünk megfelelő működéséhez mikor, milyen minőségű pihenésre, s ehhez milyen testhőmérsékletre van szükségünk. Ennek a belső rendszernek a működésére azonban mi is hatással vagyunk, illetve lehetünk. Nem csak azzal hátráltathatjuk szervezetünk regenerálódását, ha túl későn fekszünk ágyba, hanem azzal is, ha akadályozzuk az ideális testhőmérséklet kialakulását. Egészségünk és vitalitásunk megőrzése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen környezetben, milyen anyagok társaságában töltjük az éjszakát!

Termikus környezet...De mi történik a takaró alatt, és felett? 

Elalváskor légzésünk és pulzusunk csökkenésével, izmaink elernyedésével együtt törzsünk és agyunk hőmérséklete is lecsökken. Ha túlságosan meleg szobában alszunk, akkor bizony szervezetünk hőszabályozó ciklusával megyünk szembe. Éppen ezért az alvásvizsgálatok eredményeire támaszkodó ajánlások szerint éjszaka előnyösebb, ha hűvösben alszunk!

Alváshoz ideális éjszakai környezeti hőmérséklet a következőképp alakul:

De mi a helyzet a mikroklímával?

A termikus környezet, mint az alvást befolyásoló egyik legfontosabb tényező nem csak a hálószoba hőmérsékletének fontosságát tette egyértelművé, hanem az alvás közvetlen közegét, a testfelszín körül kialakított mikroklímát is. A testünk belső hőmérsékletének változásai mellett megállapították azt is a kutatók, hogy a pihentető alvás szempontjából melyik az a testfelszíni hőmérséklet - és páratartomány, amely ideálisnak mondható. A következő került megállapításra: a 40-60%-os relatív páratartalom és 31-35 Celsius-fokos bőrfelszíni hőmérséklet együttese tekinthető az ideális mikroklímának.

Az ideális mikroklíma kialakításában kulcsfontosságú a ruházatunk, ágyneműnk, matracunk és párnánk, hiszen az ezekben használt anyagok tulajdonságai képesek meghatározni és befolyásolni a mikroklímát, s ezen keresztül éjszakai alvásunk minőségét.

Forrás: Bio- Textima